A kilencvenes évek közepe óta a mezőgazdasági beruházások a támogatáspolitika függvényében alakultak, így történt ez 2016-ban is.
A rendelkezésre álló támogatási források által befolyásolva 2016 elején az agrárberuházások mérséklődtek: az év első felében azok volumene mintegy 16 százalékkal kisebb volt az előző év első félévi szintjéhez képest. Az év második felében, az egyébként 2015 első fele óta csökkenő beruházási szint lassú növekedésnek indult, mert a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program pályázati kiírásai egymás után nyíltak meg, illetve a pályázási és elbírálási folyamat is fokozatosan előrehaladt. A Központi Statisztikai Hivatal 2017 márciusában publikált friss adatai szerint, a 2015. évi volumenhez képest a mezőgazdasági beruházások 2016. év egészében így is 7,5 százalékos csökkenést mutattak. Megjegyezzük, hogy ez a csökkenés jóval kisebb mértékű, mint a nemzetgazdasági beruházások 20 százalékos – az uniós projektek megvalósításának periodikus változásával ugyancsak összefüggő – mérséklődése.
Noha, 2016-ban számottevő volumenű hitelt helyeztek ki a bankok a mezőgazdaságba, az elsősorban forgóeszközhitel formájában történt, a beruházási hiteligény visszafogottabb mértékű volt. Ez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány portfóliójában is megmutatkozott, hiszen a kezességgel biztosított beruházási hitelek aránya közel négy százalékponttal csökkent a teljes garantált hitelállományhoz képest a 2015-ös értékhez viszonyítva. Az európai uniós támogatásokhoz, a pályázati projektek megvalósításához kapcsolódóan 2017-ben minden bizonnyal megélénkül az agrárszektor beruházási aktivitása, ami várhatóan jelentős hiteligénnyel is jár. Hasonlóan vélekednek az ágazat finanszírozásával foglalkozó hitelintézetek is.