Előtérbe kerültek a beruházások

A szakember szerint a pénzintézetek ma gyakorlatilag sorban állnak az ügyfelekért, az alapítvány kezességvállalásának köszönhetően pedig minden eddiginél többen juthatnak finanszírozáshoz. Míg azonban az elmúlt években a forgóeszköz típusú konstrukciók voltak a legnépszerűbbek, a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásával a beruházási hitelek kerülhetnek előtérbe. Talán nem túlzás azt állítani, hogy soha nem volt még olyan kedvező a helyzet az agrárhitelek piacán, mint most. Szinte csak az a gazdálkodó nem jut finanszírozáshoz, aki nem akar. Minek tudható be a fordulat?

Az elmúlt években folyamatosan javult az agrárium megítélése, a stabil és kiszámítható támogatási rendszernek köszönhetően vonzó ügyféllé váltak a gazdálkodók. Mára tehát egy jó értelemben vett verseny alakult ki a bankok között, ráadásul a kamatkörnyezet is kedvez a hitelezésnek, az alacsony garancia díjaknak köszönhetően pedig minden eddiginél olcsóbban és szélesebb körben juthatnak hitelhez a mezőgazdaság szereplői. A termelők az elmúlt néhány évben éltek is ezzel a lehetőséggel, az egyéni gazdálkodók és a gazdasági társaságok hitelállománya tavaly elérte a 634 milliárd forintot, míg 2011-ben 325 milliárd körül volt ez az összeg. Az agrárvállalkozások a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjában is aktív szerepet vállaltak, ahogyan a földvásárláshoz igénybe vehető kedvezményes konstrukció is népszerű volt,  az Agrár Széchenyi Kártya pedig ma is az a földművesek körében.

Az ágazat szereplőit hónapok óta a vidékfejlesztési pályázatok elbírálása tartja lázban. Mire számítanak a pénzintézetek?

Az elmúlt években kihelyezett hitelek elsősorban nem beruházási, hanem forgóeszköz típusúak voltak. Mindez az alapítvány garanciavállalásaiban is nyomon követhető: annak ellenére, hogy a portfóliónk 2011-hez képest a többszörösére emelkedett, az elmúlt években kevés beruházási hitelhez nyújtottunk kezességet. A vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően azonban most jelentős bővülésre számítunk.

A felhívások többségénél már megszülettek az eredmények, a támogatások egy részét pedig előleg formájában is igényelhetik a nyertesek. Ehhez azonban bankgaranciára van szükség. Mennyire népszerűek ezek a konstrukciók?

A bankgarancia és a támogatás előfinanszírozó hitel nagyon hasonló konstrukció, ezért banki szemmel nézve szinte mindegy, hogy milyen formában kötnek szerződést az ügyféllel. Ráadásul a legtöbb pénzintézet kombinált konstrukciókkal várja a gazdálkodókat, amelyek bankgaranciát, támogatást megelőlegező finanszírozást, forgóeszköz- és hosszabb futamidejű beruházási hitelt egyaránt tartalmaznak. Természetesen arra ösztönözzük a pénzintézeteket, hogy segítsék az előlegkifizetést. Azt azonban már most látni, hogy a szigorú uniós előírások miatt az előlegkifizetés a Vidékfejlesztési programban jóval alacsonyabb lesz, mint a többi operatív program esetén. A VP projektjeinek megvalósítása tekintetében azonban kifejezetten arra számítok, hogy rövid időn belül megelőzi a többi operatív programot.

A támogató okiratok postázása után tömegével jelenhetnek meg a nyertes pályázók a pénzintézetekben. Felkészültek a bankok a rohamra?

A pénzintézetek tisztában vannak azzal, hogy csak a Vidékfejlesztési programból kb. 600 milliárd forintnyi beruházási támogatás áramlik a gazdaságba. Bár minden bizonnyal lesznek olyanok, akik önerőből, banki finanszírozás nélkül valósítják meg a tervezett projektet, nagyjából ugyanennyi hiteligény jelentkezhet a pénzintézeteknél. A legizgalmasabb kérdés az, hogy a nyertesek közül valójában hány ügyfelet szeretnének meghitelezni a bankok: egyáltalán hányan felelnek meg a feltételeknek, minősülnek hitelképesnek.

Mi van azokkal, aki elbuknak a bank hitelbírálatán?

Mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legtöbb életképes beruházás valósuljon meg az ágazatban. Ezért a mi feladatunk az, hogy a kört bővítsük. Azoknál, akik egyébként is megfelelnek, javítani tudjuk a finanszírozási feltételeket – a banki kamatfelár csökkentésével, más fedezetek mentesítésével vagy akár a futamidő hosszabbításával – , de ennél még fontosabb, hogy a kockázatosabb ügyfelek a kezességvállalásnak köszönhetően hitelképessé válnak. Az állami költségvetési viszontgarancia keretében a kockázatok 80 százalékára, az európai uniós Cosme programon belül pedig akár a hitel 90 százalékára kezességet tudunk vállalni. Nincs két egyforma beruházás, minden esetben személyre szabott konstrukciót kell kialakítani.

Az alapítvány hazai költségvetési forrásból nyújtott garanciája az európai uniós szabályok szerint támogatásnak számít. Hogyan befolyásolja ez az egyes projekteknél meghatározott támogatási küszöböt?

Az Európai Uniós szabályok szerint egy-egy projektnél a megítélt támogatás összege – pályázattól függően – nem lehet magasabb a beruházás költségének 40,50, vagy 60 százalékánál. Ezen felül már nem nyújtható semmilyen hozzájárulás, így a legtöbb esetben a mi kedvezményes díjú kezességünket sem vehetnék igénybe a nyertes gazdálkodók. Ugyanakkor, mivel időközben a projektek összege – a növekvő építési és munkaerő költségek, az eszközök drágulása miatt – emelkedett, így a megítélt támogatás aránya a teljes összeghez képest csökkent. Az Irányító Hatósággal történt egyeztetéseknek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy egy pénzügyi eszköz révén többlettámogatást tudunk nyújtani a vállalkozóknak. Ez pedig az alapítvány nagyon alacsony díjú kezességvállalása. Annak érdekében pedig, hogy emiatt ne kelljen újabb módosítást kezdeményezni a támogatói határozatban, a megnövekedett költségekről a záró elszámoláskor kell számot adniuk a nyertes pályázóknak.

Miközben a vidékfejlesztési program teljes gőzzel robog, az Európai Unióban már készül a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) tervezése. Mire számíthatnak a következő évtizedben a gazdálkodók?

Egyelőre nincsenek konkrétumok a KAP jövőjéről, abban azonban biztosak lehetünk, hogy lesz pénz a vidék támogatására, de van esély arra is, hogy az eddiginél kisebb összeg kerül a kalapba. Magyarország azért küzd, hogy a jelenlegi támogatási szint megmaradjon, ha pedig lesz veszteség, akkor az a lehető legkisebb legyen.

Hogyan befolyásolhatja az agrártámogatások jövője az agrárhitelezést?

A magyar agrártermelők bevételeinek 68 százalékát a közvetlen támogatások jelentik, míg európai uniós átlagban ez az arány 46 százalék. Ha tehát kevesebb pénz jut a jövőben hazánknak, az minden bizonnyal jövedelemkiesést okoz az ágazatban. A hazai bankrendszer – a gazdálkodókkal együtt – jól működő rendszert épített ki a stabilnak számító terület- és termeléshez kötött támogatásokkal. Számos pénzintézet évekre előre megelőlegezte a támogatást az ügyfeleinek. Tehát az, hogy egy gazdálkodó mekkora támogatáshoz jut 2021-ben, vagy 2022-ben, meghatározza, hogy milyen hitelt kaphat 2018-ban, vagy 2019-ben. A program reformja minden bizonnyal némi bizonytalanságot hoz a piacra. Míg a bankok garanciaigénye eddig – a beruházási és támogatást megelőlegező hiteleknél – vegyes képet mutatott, a bizonytalanság várhatóan növelni fogja az igényt a kezességvállalás iránt.

A most megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökkenhet az ágazat támogatás-függősége?

Mindenki erre számít. Jó esetben tehát, amit a támogatási oldalon 2020 után elveszíthetünk, azt a hatékonyabb termelésnek köszönhetően visszaszerezheti az ágazat. A legnagyobb kérdés most az, hogy az előttünk álló időszakban sikerül-e a behozni a lemaradásunkat, technológiailag fel tudunk-e zárkózni nyugati versenytársainkhoz. Az biztos, hogy a korábbinál több olyan tényező jelenik meg az agráriumban – például az időjárási szélsőségek, a technológiai lemaradás vagy a generációváltás– amelyek kockázatot jelentenek. A kérdés, hogy mindezt a bankok és a kormányzat hogyan tudja kezelni, mi azért dolgozunk, hogy segítsünk ebben.

A cikk megjelent a Magyar Idők újságban 03.16-án.